Politika, szakaszokban
1945-től a Független Kisgazdapárt tagja volt, kezdettől az ifjúsági szervezet elnöke, a „nagyoknál” pedig parlamenti titkárként, majd főtitkárként tevékenykedett, egészen a párt feloszlatásáig. Ezt követően hegesztőként és csőlakatosként vállalhatott munkát, de 1952-től négy éven át már ismét az iskolapadban ült, a gödöllői agráregyetem hallgatójaként.

Az 1956-os forradalmi események után részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében. 1957-ben segített Nagy Imre „A magyar nép védelmében” című kéziratát külföldre juttatni. Májusban letartóztatták, és 1958. augusztus 2-án a Bibó-per vádlottjaként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a fellebbezés lehetősége nélkül. 1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban. 1963-ban amnesztiával szabadult, ennek körülményei máig nem tisztázódtak minden kétséget kizáróan. Ezután megpróbálta befejezni a gödöllői egyetemet, de nem tehette. 1965-től folyamatosan szak- és műfordítóként, íróként tevékenykedett. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd az SZDSZ alapításakor tűnt fel, kezdettől a párt ügyvivője volt, később az Országos Tanács tagja. ’56-os elítéltként a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak is tagja lett, majd alelnöke. A rendszerváltozás éve a Magyar Írószövetség elnökeként érte.

-Kritikák
Nyilvános gyűléseken többször kifütyülték. Ezek közül a legismertebb az 1992. október 23-ai füttykoncert a Kossuth téren, amikor a mikrofonhoz lépve nem tudta elkezdeni ünnepi beszédét és miután percekkel később sem csendesült a bekiabálás és füttyögés, végül le is tett róla. Az akkori parlamenti ellenzék (MSZP, SZDSZ, Fidesz, Orbán Viktor külön is) azt állította, a fütyülők bőrfejűek voltak és fasiszta jelszavakat kiabáltak, míg a kormánypárt tagjai (például Boross Péter belügyminiszter) azt vetették szemére Göncz Árpádnak – állítva: a fütyülők közt lévő bőrfejűek száma elenyésző volt –, hogy a kritikát az elnök „kisszerű politikai csatározásokba való belebonyolódása miatt” kapta, például ellentétbe került ’56-os szervezetekkel, akiket az ünnepségen nem engedtek szóhoz jutni, nem írta alá az igazságtételről szóló törvényt, és nehezményezték, hogy Göncz ellenállt Antall azon kérésének, hogy leváltsa a szerinte egyoldalúan baloldali irányt vett média elnökeit. A kifütyülésről szóló MTV-felvétel kapcsán a Magyar Televízió Bánó András vezette Egyenleg című műsora is belekeveredett a botrányba, mivel többen (például az akkor az MTV híradójánál dolgozó Császár Attila) azt állították: az ünnepségről készült felvételt manipulatív módon megvágták, hogy az a baloldal véleményét támassza alá. A felvétel manipuláltságáról a Sony cég laboratóriumában vizsgálatot folytattak, egyértelmű eredmény nélkül. (Wikipedia)-

Elnök
Az első szabad választáson országgyűlési képviselői mandátumot szerzett, az első nyáron ő volt a parlament elnöke és ideiglenes államfő egy személyben, majd miután az Antall–Tölgyessy megállapodás értelmében e két pozíciót szétválasztották, ő lett a köztársaság első elnöke. Mandátumáról lemondott, párttagságát megszüntette.

Ötéves ciklusa után újabb öt évre kapott bizalmat már a Horn-kormány idején. Visszavonulása után Budapest, majd Százhalombatta díszpolgára lett. Több egyetem díszdoktorává is tette. 90. születésnapját több százan ünnepelték a háza előtt, a 2012-ben (az MNO ott volt) – első ízben – megjelent hivatalos életrajzot a koreai Kim Deszun írta, előszavát Václav Havel, régi cseh „kolléga”.

Göncz Árpád műfordítói munkásságához kötik A Gyűrűk Urát (2002 óta a Magyar Tolkien Társaság tiszteletbeli elnöke volt), de az Ernest Hemingway-, Agatha Christie- és John Updike-regények is az ő keze alól kerültek ki először magyarul. Írói munkásságát 1983-ban József Attila-díjjal jutalmazták, eddig két regénye és két színműve volt ismert.
Taxisblokád, 1990...

...a Országgyűlés tavaszi ülésszakán Göncz Árpád köztársasági elnök a parlament elé terjesztette a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. A törvénynek aktualitást adó taxisblokádnak országosan több százezer résztvevője volt, akik a hatályos törvények alapján bűncselekményeket követtek el, mivel a tüntetést nem jelentették be 72 órával annak kezdete előtt, illetve közérdekű üzem működését bénították meg. A közkegyelemről szóló törvény megalkotásával az állam lemondott a felelősségre vonásról.

Az elégedetlenségi mozgalomba bekapcsolódtak a pártok is: az ellenzékben lévő SZDSZ politikusai a barikádokon szónokoltak, az MDF pedig a kormány melletti szimpátiatüntetést szervezett. Az ellenzékben lévő Fidesz frakcióvezetője, Orbán Viktor a háromnapos válság után a parlamentben elmondott beszédében úgy fogalmazott: hazudott a kormány, mivel még a bejelentés előtt is tagadta, hogy áremelésre készül.

-Politikai pályafutását és Magyarországért tett munkásságát, a magyarság későbbi történelmével lesz jobban látható és érezhető, valamint az utókor fogja még helyesebben értelmezni.-
"A magyar Autonóm Néppárt, a részvétét fejezi ki a családja felé."

Forrás: MNO/MAN